Munkavédelmi szabályok megsértése: következmények
Milyen, a munkáltatót érintő következményekkel járhat egy munkabaleset? Nem mindenki tudja, hogy az esetleges bírságon kívül a munkabalesetnek büntetőjogi és kártérítési következményei is lehetnek (a munkavállaló vagyoni és nem vagyoni kárát meg kell téríteni). Ezen kívül a munkáltató kötelezhető a Társadalombiztosítás gyógykezeléssel és rokkantnyugdíjjal kapcsolatos összes költségének megtérítésére, mely milliós nagyságrendű is lehet, ezért minden munkáltatónak fontos lehet ezek ismerete.
A Munkavédelmi törvény, a Szabálysértési törvény, a Munka törvénykönyv, a Büntető törvénykönyv, a Társadalombiztosítási törvény, és az Egészségbiztosítási törvény vonatkozó részeinek szemelvényei alább olvashatók.
Ha a munkáltató a munkavédelmi törvényben előírtakat nem tarja be (még ha ez nem is okoz balesetet), a felügyelők enyhébb esetben szabálysértési, súlyosabb veszélyeztetésnél munkavédelmi bírságot alkalmazhatnak.
Szabálysértések (218/1999 Korm. rend egyes szabálysértésekről)
E szerint 60.000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható szabálysértést követ el az, aki
- a munka egészséges és biztonságos végzésére, és annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi, vagy feladatkörében a szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri;
- munkáltatóként az üzemi balesettel vagy foglalkozási betegséggel kapcsolatos kivizsgálási, nyilvántartási és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, valótlan adatot közöl, illetőleg a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza
- a termelő vagy biztonsági berendezést az előírt előzetes vizsgálat nélkül (üzembehelyezést megelőző munkavédelmi vizsgálat és az érintésvédelmi felülvizsgálat), vagy annak kedvezőtlen eredménye ellenére, illetőleg érvényének lejárta után üzemben tart,
- termelő vagy biztonsági berendezés üzemeltetésére, illetve karbantartására vonatkozó biztonsági szabályokat nem tartja meg,
- a termelő vagy biztonsági berendezésnek a biztonsági szabályzatokban, szabványokban előírt szerelvényeit (segédberendezéseit) kiiktatja vagy nem tartja üzemképes állapotban,
Munkavédelmi bírság (1993. évi XCIII. Törv. 82. §)
A felügyeletek 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedő munkavédelmi bírságot alkalmaznak a biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállalót súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben.
A „súlyos veszélyeztetést” jelent:
- A munkavédelmi üzembe helyezés elmulasztása;
- Az időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása;
- A balesetet okozó gép soron kívüli ellenőrzésének elmulasztása;
- A kockázatértékelés elmulasztása (I. veszélyességi osztályba tartozó munkáltatónál)
- A szükséges védőberendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya;
- A munkaköri alkalmassági vizsgálat hiánya.
Az egészségügyi és nyugdíj ellátások költségeinek megtérítése
Sérüléssel járó balesetnél a társadalombiztosítás gyógykezeléssel és rokkantnyugdíjjal, özvegyi nyugdíjjal kapcsolatos költségeit a munkáltatónak az alábbiak szerint meg kell térítenie:
- A foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha ez annak következménye, hogy ő vagy megbízottja a kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, vagy ha a balesetet szándékosan idézte elő. (1997 évi LXXXI. Törvény 67. §)
- A foglalkoztató köteles megtéríteni a baleseti rokkantsági nyugdíjat, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény előírásainak nem tett eleget, vagy ha a balesetet szándékosan idézte elő. (1997 évi LXXXI. Törvény 87. §)
Ezen költségek az APEH útján köztartozásként behajthatóak, a nyugdíjak és járadékok a vállalkozás megszüntetésekor egy összegben fizetendők!
Kártérítés a dolgozónak
Ha a dolgozó a munkaviszonyával összefüggésben balesetet szenvedett, akkor emiatt keletkezett kárát a munkáltatójának meg kell térítenie. A kár lehet a
- személyt érő sérülésekből eredő kár (például keresetkiesés, keresőképtelenség, stb.),
- a személyt érő sérülések elhárításával, azok káros hatásainak helyrehozásával kapcsolatos károk, költségek;
- egyéb vagyoni károk;
- nem vagyoni (tipikusan a személyhez fűződő jogokkal kapcsolatos) kár.
Sokszor a baleset bekövetkezte nem róható sem a dolgozó, sem a munkáltató terhére, mégis a munkáltatónak vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében meg kell téríteni a kárt. Akkor tud a munkáltató kimenekülni kártérítési fizetési kötelezettsége alól, ha be tudja bizonyítani, hogy működési körén kívül eső elháríthatatlan ok következménye volt a baleset (kár), vagy maga a dolgozó okozta a bajt kizárólagosan és elháríthatatlanul. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő. (A kárviselés arányát az dönti el, hogy a munkavállaló vétkes közrehatása milyen mérvű volt.)
A gyakorlatban, ha részben a dolgozó magatartása miatt, részben pedig a dolgozón kívülálló okból, de a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett a kár, akkor a kármegosztást alkalmazzák.
Másfajta felelősség terheli az egyéni vállalkozó munkáltatót a dolgozónak okozott kárért, ha maximum 10 főt foglalkoztat. Neki csak akkor kell a kárt megtéríteni, ha vétkesség terheli, tehát ha vagy szándékosan, vagy gondatlanul, de az ő magatartása, körülményei miatt következett be a kár. A vétkességét a Munka tv. vélelmezi, csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bebizonyítja, hogy vétkesség nem terheli ekkor a dolgozót ért kár megfizetésére nem kötelezhető.
Büntetőjogi felelősség
A munkavédelmi szabályok megszegőivel szemben alkalmazható legsúlyosabb joghátránnyal a büntetőjogi felelősségre vonás jár. A munkavédelmi szabályszegésre ez akkor vonatkozik, ha egyben bűncselekményt is megvalósít.
Aki foglalkozása szabályainak (A Munkavédelmi törvény 11.§-ban foglalt biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok ennek minősülnek) megszegésével mást gondatlanságból közvetlen veszélynek tesz ki, vagy testi sértést okoz, egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
A büntetés
- három évig terjedő szabadságvesztés, ha a maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget okoz,
- egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a halált okoz,
- két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
A fentiek alapján belátható, hogy egy munkaképesség-csökkenéssel járó baleset egy kisebb vállalkozást tönkre tud tenni, egyéni vállalkozónak, vagy bt. beltagjának pedig a teljes egzisztenciája is rámehet a kártérítésekre és a Tb. költségeire.
Egy kis-közepes vállalkozásnál egy egyszeri kb. száz és háromszázezer forint körüli beruházással a hiányosságok jelentős részét meg lehet szüntetni. Ha bizonyíthatóan megtettünk mindent a balesetek elhárítása érdekében, már nyugodtabban alhatunk.