All Posts in Category ISO 9001
február 6-án egy sor „ISO” irányítási rendszerszabvány 4.1. és 4.2. alcikkelye kiegészítésre került. Az „ISO” szabványkiegészítés tárgya a „klímaváltozás”, azaz a globális felmelegedés. Amint a tárgy szerinti elemzésnek nekilát az ember, rögtön azonosítania kell, hogy egyrészt a klímaváltozás kiváltásában, másrészt annak következményeiben szerepet kapó tényezőkkel is foglalkoznia kell. Különösen igaz ez, ha belegondolunk, hogy megjelenésével…
Modell az ESG beszámoló készítésének menetéről. Nyrt-ként 2025 gazdasági évéről 2026 május 30-ig ESG beszámolót és fenntarthatósági jelentést kell készítenie. Ehhez az ESRS szabványokat alkalmazza a 2023/2772 EU rendelet alapján. Tegyük fel, hogy egy falapanyagú bútorgyártó céget vezet. Elsőként a beszámolásba bevonandó területeket kell azonosítania. Például: Az Ön tevékenysége nyersanyagok beszerzését, bútorok gyártását és…
Az ESRS 1 Általános Követelmények részletes útmutatást tartalmaznak a kettős lényegesség értékelésének végrehajtására vonatkozóan, beleértve a lépésről lépésre szóló útmutatót is (lásd: B függelék: Alkalmazási követelmények). Általánosságban az alábbiak szerint kell a kettős lényegesség értékelést elvégezni: Az összes kulcsfontosságú üzleti érdekelt feltérképezése. A lényegességértékelési folyamat részeként konzultálni kell az érintett érdekelt felekkel. Az ESRS szerint…
A számviteli alapkoncepcióból eredően az üzleti lényegességnek eredetileg egyetlen, világos fókuszpontja volt: a befektetők igényeinek és érdekeinek kielégítése. A közelmúltban a vezető gazdasági szereplők elkezdték szélesebb körben szemlélni a lényegességet, és a stratégia és döntéshozatal elveibe már nemcsak a befektetők, hanem a vállalat összes érintettjének igényeit is igyekeznek figyelembe venni. Ahogy a lényegességnek ez a…
A CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) célja, hogy az EU-ban székhellyel, telephellyel, leányvállalattal rendelkező, az EU-ban tevékenységet végző piaci szereplők egységes fenntarthatósági jelentéstételen keresztül a társadalom és a tőkepiac oldaláról is értékelhetők és összehasonlíthatóak legyenek. A 2024 január 01-től hatályos 2023/2772 EU rendelet tartalmazza az EFRAG (European Financial Reporting Advisory Group) által kidolgozott Európai Fenntarthatósági…
Kinek és mikor kell ESG beszámolót benyújtania? Miért kíséri a beszámolókészítés, illetve az arra való felkészülést ilyen nagy érdeklődés? A kérdésekre a választ Magyarországon a 2023. évi CVIII. törvényben találjuk, amely alapján „Ej, ráérünk arra még!” * *Petőfi Sándor: PATÓ PÁL ÚR ESG beszámoló Tőzsdén jegyzett nagyvállalat 500+ létszám, közérdeklődésre számot tartó nagyvállalat* Nagyvállalat 250+…
A fenntarthatóság legújabb kori reneszánszában az Európai Unióban az ESG a fenntarthatóság teljesítményjellemzőinek összehasonlítható követelményrendszere. A mozaikszó az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak első betűiből áll. A fenntarthatóság, avagy fenntartható fejlődés ugyanis e három pilléren nyugszik. Másképpen szemlélve e három halmaz közös metszete eredményezi a fenntarthatóságot. Az ESG kifejezett célja a…
Az ESG a fenntarthatóság teljesítményjellemzőinek összehasonlítható követelményrendszere. A mozaikszó az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak első betűiből áll, azaz megfelel a fenntartható fejlődés három pillérének. Az ESG az alkalmazók fenntarthatóság-szempontú kockázatainak és lehetőségeinek folyamatos felügyeletét és a fenntarthatósági teljesítményük növelését célozza meg. Magyarországon az ESG követelmények kialakításának története egy törvény és…
Bármely irányítási rendszer bevezetése és fejlesztése során a szervezet folyamatait meg kell határozni. Az irányítási rendszerek a PDCA elve szerint a folyamatok szabályozásán keresztül az irányítási rendszer teljesítményének növelését tűzik ki célként. Hogyan és mire kell ügyelni ahhoz, hogy a szabványok követelményeit, a vezetés támogatását és a teljesítmény növelését el lehessen érni? Folyamatok (értékteremtő,…
Az irányítás alapja a vezetői célok meghatározása. Ehhez szükséges egy optimalizálási feladat elvégzése, ahol az optimumpont meghatározása a vezetői vízió alapján, de a termelési/szolgáltatási és kereskedelmi gyakorlat korlátai között valósul meg. Mindezek eredménye a „Minőségpolitika”, mint küldetésnyilatkozat kerül meghatározásra. Célja a szervezeten belüli és kívüli érdekeltek tájékoztatása, később elkötelezése a vezetői célok megvalósítása irányába. Az…