A fenntarthatóság legújabb kori reneszánszában az Európai Unióban az ESG a fenntarthatóság teljesítményjellemzőinek összehasonlítható követelményrendszere.
A mozaikszó az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak első betűiből áll.
A fenntarthatóság, avagy fenntartható fejlődés ugyanis e három pilléren nyugszik. Másképpen szemlélve e három halmaz közös metszete eredményezi a fenntarthatóságot.
Az ESG kifejezett célja a követelményeknek megfelelésen keresztül az alkalmazóknak a fenntartható fejlődés pályájára történő állítása.
Történelemórán minden bizonnyal hosszan kell ecsetelni, honnan ered az ESG, milyen úton és merre tart a fenntarthatóság EU-s szabályozása. Elég legyen ehhez az, hogy NFRD (2014/95/EU IRÁNYELV), majd CSRD (2022/2464 IRÁNYELV), utána beszámolási standardok (2023/2772), később pedig következik a CSDDD (2024).
A sok mozaikszó mellett egyéb jogszabályok is színesítik a szabályzások körét, azonban ezek taglalásától ebben az írásban eltekintünk.
Mit is kell érteni az ESG követelmény mögöttes céljaként? Az alkalmazók kockázatainak és lehetőségeinek folyamatos felügyeletét és a fenntarthatósági teljesítményük növelését.
Akkor ez olyan, mint az „ISO”-k? Mivel az EU-ban a jogszabályalkotás is kockázatszemléletre épül (új megközelítés; new approach) és mert a nemzetközi irányítási rendszerszabványok (pl. ISO 9001:2015, ISO 14001:2015, ISO 50001:2018) szintén kockázatokkal és lehetőségekkel való gondolkodás elvét követik, igen. Legalábbis nagyon hasonló a megkövetelt és megoldandó feladatok köre.
Ahogy 2024. februárjában az ISO irányítási rendszerszabványok kiegészültek az éghajlatváltozással kapcsolatos követelményekkel, úgy az ESG-vel együtt tényleg lényeges változás, de legalábbi a globális felmelegedés lassulása akár elérhetővé is válhat.
Habár az ESG egyes szervezetek részére kötelező az EU-ban, az ISO pedig önkéntesen alkalmazható szabvány, végeredményben a fenntarthatósággal való foglalkozás széles alkalmazói körök kötelezettségévé vált.
Az „ISO” nem csak a klímaváltozással kapcsolatos érintettség elemzését teszi követelménnyé? De, igen. Ugyanakkor ez nem csupán azt jelenti, hogy a globális felmelegedés okát, az üvegházhatású gázok kibocsátását kell mérsékelni. Azt is jelenti, hogy meg kell fontolni, az érdekelt feleket érinti-e a klímaváltozás, azaz lesz-e élelmiszer, lesz-e éhséglázadás, lesz-e jelenleg egzotikusnak tartott kórokozótól eredő járvány … és persze a cél az, hogy mindezek a negatív események ne következzenek be! Az irányítási rendszerek alkalmazóinak gondolkodásában ez kell, hogy a vezérelv legyen!
Kapcsolódó írások: